Llan aṭas n yimeskaren (auteurs) i ittarun s teqbaylit, kra d tamedyezt, kra d tullist, kra d amezgun, ula d ungal. Kra deg-sen, uran deg waṭas n tewsatin. Kra deg-sen qqnen tullist ɣer tmacahut ; kra deg-sen leqqmen tamacahut s tullist ; kra nniḍen iḍrisen-nsen zun d annar ideg tterwatent aṭaṣ n tewsatin. Lḥasun, llan di yal taɣult n usnulfu di yal akud seg wasmi tebda tsekla taqbaylit tettnerni s tira.
Llan aṭas n yimeskaren ttarun s teqbaylit, dacu kan ur d-banen ara. Amzun ulac-iten. Iḍrisen-nsen, llan, ɣas dergen ɣef tiṭ. Mi ara tekker tiṭ yettanin deg umezruy ad ten-taf… tettsami-ten tatut ɣas nutni uɣen amkan deg temkarḍiyin (bibliothèques) d tesɣunin (revues). Ɣas akken ur d-ttbanen, ttekkin di lebni n umezruy aseklan n teqbaylit.
Ur d-ttbanen ara, mačči d iḍrisen-nsen ur nelhi. Ulac aḍris ur nesεi azal deg yiman-is (valeur intrinsèque). Tin yernan ɣer-s iḍrisen akk ɣur-sen azal deg umezruy (valeur historique), ma ulac akkya s tilin llan deg tallit ideg llan. Ur d-banen ara… ur d-ttbanen ara acku ulac assaɣ gar yimeskaren-nsen d yinermasen (récepteurs), d imeɣriyen neɣ d imsefliden. D tamsalt n usuddes n wassaɣen deg tsuddut taseklant (question d’institutionalisation des rapports dans l’institution littéraire). Tagi d tamukrist tameqqrant deg yidles d tutlayt yettεeddin seg unagraw adelsan n tmawit ɣer unagraw adelsan n tira.
D tamsalt ɣezzifen teɣzef n umezruy. D tamsalt yennekrasen mačči d izli… yessefk ad as-neqqim…
Muḥend Akli Salḥi
